Megjelent itthon is a SARS-COV-2 brit mutációja

Január 13-án megtörtént a bejelentés, amire a hazai virológusok már „vártak”, hiszen az Operatív Törzs sajtótájékoztatója nyomán megtudtuk, hogy 3 embernél is kimutatták országunkban a koronavírus brit változatát. Mérföldkő lehet ez a hazai védekezés szempontjából, hiszen akár 50-70 százalékkal is gyorsabban fertőz, mint az eddigi domináns verzió.

Rusvai Miklós víruskutató 6 nappal ezelőtt, a Blikknek adott interjújában beszélt először arról, hogy az új variáns már biztosan megjelent Magyarországon is. Természetesen nem légből kapott feltételezés volt ez, hiszen már több szomszédos országban – így Ausztriában és Szlovákiában – is kimutatták a vírusvariánst.
Rusvai egyúttal fenyegető képet festett a fertőzőképésségéről:

„Ha például egy zsúfolt üzletben eddig el tudtuk kerülni a fertőzést, ezután nem biztos, hogy azonos körülmények között megússzuk. Ráadásul nagyobb eséllyel is lehet tőle megbetegedni.”

De pontosan miért is ilyen veszélyes a SARS-COV-2 brit mutációja?

A variánst, amelynek a hazai virológusok a B.1.1.7. nevet adták, először az Egyesült Királyság délkeleti részén, Kent megyében fedezték fel, és összesen 17 jelentős változást mutat az eddig ismert domináns koronavírusváltozathoz képest.
A leghangsúlyosabb ezek közül a tüskefehérjét érintő mutációja (ezt N501Y-nal jelölik), amely így már sokkal jobban kapcsolódik az emberi sejtek ACE2-receptoraihoz, amely így azt jelenti, hogy sokkal kisebb vírusmennyiség is lehetővé teszi a megbetegedést.
Másik fontos változás, hogy a betegek torkában/garatában sokkal nagyobb mennyiségű vírust lehet kimutatni, mint az első variáns esetében. Tehát kevesebb vírus is elég, hogy a szervezetünkbe kerüljön, majd ezekután sokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségben elszaporodik.
Az új mutáció ráadásul így egy olyan korosztályra is veszélyesebbé vált, akiket eddig nem kellett féltenünk annyira a koronavírustól: a gyerekekre. A gyerekeknek ugyanis jóval kevesebb olyan receptora van, amelyek összekapcsolódhattak a régi törzzsel, ám az új változat, már sokkal jobban ragad a receptorokhoz.

Minden eddiginél szigorúbb lezárások Európában.

Az új vírusvariáns szeptember végén jelent meg az Egyesült Királyságban, novemberre a londoni esetek negyedében azonosították, míg december közepére ez az arány már kétharmadra kúszott fel. A járvány második hullámban november 18-án egymillió lakosra 365 új fertőzött jutott, most ennek több mint a duplája (876 új fertőzött egymillió lakosra) van.

“Amikor a tudomány változik, a válaszunkat is meg kell változtatni. Amikor a vírus megváltoztatja támadási módszerét, akkor változtatnunk kell a védekezésünkön. Kormányfőként őszintén hiszem, hogy nincs más választásom” – mondta Boris Johnson elnök, miután bejelentette az ország eddigi legszigorúbb lezárását.

Nem véletlen a pánikhangulat, hiszen ha nem teszi meg ezt a lépést, akkor a számítások szerint az ország egészségügyi rendszere 21 napon belül túlterhelődött volna. Több országban is a vírus harmadik hulláma már most súlyosabb, mint az eddigiek. Csehországban újra csúcson a fertőzöttek száma, mindezt úgy, hogy világszinten is az egyik legérintettebb nemzetek között tartjuk számon. A 10,6 millió lakosú országban jelenleg közel 18 ezres napi esetszámmal küzdenek, amire ősz óta nem volt példa. Írország bár az európai járványkezelés mintapéldájaként volt számontartva, most az új fertőzöttek száma a második hullám csúcsához képest megötszöröződött. Több környező országban, így Szlovákiában és Szlovéniában is kritikus a járványhelyzet.

Veszélyesebb az új variáns?

Egyelőre nem lehet pontosan tudni, de a kutatók véleménye és az eddigi adatok alapján úgy tűnik nem okoz súlyosabb megbetegedést.
François Balloux, a londoni UCL genetikai intézet igazgatója a Financial Times-nak azt mondta, hogy Anglia délkeleti részén megnőtt a kórházi kezelésre szorulók aránya, de ez nagyjából összhangban van az esetszámok növekedésével, ez pedig nem azt mutatja, hogy az új vírusvariáns súlyosabb tünetekhez vezetne.

Hatással lehet az oltásra?

A szakértők még nem tudják, de nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz számottevő hatással. Az új vírusvariáns nyolc jelentős változása éppen azt a tüskefehérjét kódoló gént érinti, amit a vezető vakcinagyártók oltóanyaga megcéloz. A Pécsi Tudományegyetem virológuscsoportjának szerint a névadó N501Y mutáció például éppen a tüskefehérje receptorkötődéséért felelős részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Azonban fontos megemlíteni, hogy az oltások a tüskefehérje több régiója ellen is termelnek antitesteket, tehát a szakértők szerint valószínűtlen, hogy egyetlen változás kevésbé hatásos vakcinát eredményezzen.

Borús kilátások

Miközben gyűlnek a sötét fellegek Európa felett, egy másik variáns is elkezdett terjedni Dél-Afrikából kiindulva, amely még a brittől is fertőzőbbnek tartanak a kutatók. Erről a variánsról hamarosan részletes anyaggal fogunk jelentkezni.

 

X

Kedves Látogató!

Szeretnénk tájékoztatni hogy Március 15-én szolgáltatásaink szünetelnek.

Szíves megértésüket köszönjük.

A Mobilszűrés Csapata